Kántor Lajos megismételte a korábban a Népszabadságban kifejtett nézetét: senki se nyilatkozzon a köz nevében, ezt Tőkés Lászlónak Magyarország választás előtt álló polgáraihoz írt nyílt levelére értette, ezzel egyúttal reagált Szász János írására is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28-29./ Előzmény: Tőkés László nyílt levele /Népszabadság, ápr. 28./, Kántor Lajos: Népszabadság, máj. 4. Szász János: Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13.
1994. június 4.
Nagy Pál /Marosvásárhely/ is elmarasztalta a XII. osztályos magyar irodalom tankönyvet: nincs egységes koncepciója, szembetűnőek az aránytalanságok. Már mások is kifogásoltak a lap hasábjain a kimaradt írókat, a cikkíró bővíti a hiánylistát: Wass Albert, Jékely Zoltán, Gellért Sándor, Fodor Sándor, Szász János, Tóth István. Olyan jelentős volt a kommunista Salamon Ernő, hogy külön fejezet kapjon, amikor annyi író kimaradt? /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4-5./ Ugyanerről a tankönyvről: Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10.
1994. június 7.
Szász János visszautasította a gyergyószentmiklósi RMDSZ választmánya álláspontját: ő nem támadta Tőkés Lászlót, hanem vitatkozott vele, emellett tiszteli és szereti a püspököt. Szász János szerint "a román demokrácia győzni fog és akkor rendeződik az erdélyi-romániai magyarság teljes jogegyenlősége." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./ Gyergyószentmiklósi RMDSZ állásfoglalása: Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24.
1994. június 11.
Szász János elkeseredett levéllel fordult Tőkés Lászlóhoz, mert mindenhol támadják, Tőkés-ellenesnek nevezik. Õrültnek nevezik azért, mert a magyar-román megbékélés eszméjét hirdető román nyelvű lapok akar indítani. /Mi lesz velünk? Levél Tőkés Lászlónak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11-12./
1994. június 15.
Farkas Árpád kijelentette, hogy eddig semminemű vitája nem volt Szász Jánossal, ezét visszautasítja Szász János azon megállapítását, hogy ő a magyarországi választások győzteseinek üdvözlését üldözné. Farkas Árpád bizonyításul idézi saját cikkét is /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./. Ebben az MSZP-ben levő három vonalról beszélt: a Hajdú János-féle bíborvörösről, a Szűrös Mátyás, Tabajdi Csaba, Kósa Ferenc egész nemzetre figyeléséről és a karrierista siserehadról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./ Szász János írása: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11-12.
1994. június 23.
Szász János úgy érzi, hogy senki sem áll mellé, szavait félremagyarázzák, azon gondolkodik, hogy búcsút kell mondani a politikai közírásnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./
1994. június 25.
A zaklatást illetően sorstársak vagyunk, válaszolt Tőkés László Szász János segítséget kérő nyílt levelére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25-26./ Szász János levele: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11-12.
1994. december 1.
Szász János visszautasította a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ jelentésének azon részét, ahol őt szembeállították az RMDSZ-szel, mint "korrekt magatartásút". Igaz, több ízben bírálta az RMDSZ-t, de az iránta való lojalitása jegyében - hangsúlyozta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./
1994. december 8.
Szász János Oliviu Ghermanhoz, a Szenátus elnökéhez írt nyílt levelében leszögezi, hogy a román-magyar megbékélés tevőleges híveként próbál párbeszédet kezdeni. Gherman írásában politikai hibának tartotta az RMDSZ megalakulását. Ezt a hibát végzetesnek állította be. Félmillió magyar Romániában hátrányos helyzetűnek érzi magát az oktatást tekintve. Ezt jelzésnek kell felfogni a többségi nemzetnek, olyan ügynek, amit nem visszavetni, hanem orvosolni kell. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./
1994. december 23.
Domokos Géza emlékezett vissza az öt évvel ezelőtti eseményekre. 1989 dec. 23-án Demény Lajossal, Verestóy Attilával, Lányi Szabolccsal, Horváth Andorral, Szász Jánossal, Gálfalvi Zsolttal, Cseke Péterrel és a Csíkszeredából betoppant múzeumigazgatóval, János Pállal együtt szövegezték meg a romániai magyarság elvárásait, melyet azután Domokos Géza felolvasott a tévében és bejelentette az RMDSZ megalakulását. /Magyarország, dec. 23./
1994. december 28.
A kormány támogatásával folyik Antonescu marsall rehabilitálása, a Piatra Neamt-i Antonescu-szoboravatáson részt vett a prefektus is, vagyis a kormány által kinevezett vezető. A marsall végzete című filmet mutatott be a televízió. Szász János rámutat arra, hogy azért folyik a háborús bűnös tisztára mosása, hogy érvelni lehessen: Romániát nem lett volna szabad területeitől megfosztani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./
1995. január 7.
Szász János nem kapott választ Oliviu Ghermantól, a szenátus elnökétől nyílt levelére, ezért tovább írja gondolatait. Gherman a legnagyobb veszélyt az autonómiában, az erdélyi románság regionalizálódásában látja. "Fellazult-e a spanyol államegység, miután országszerte megalakult számos önkormányzat? Felbomlott-e a finn állam, miután megalakult az Aland-szigeti svéd önkormányzat? Hát az olasz állam a dél-tiroli önkormányzat megszületése után? Miért éppen Romániát darabolná fel a kisebbségi autonómia létesítése?" - kérdezi Szász János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7-8./ Szász János nyílt levele: Romániai Magyar Szó (Bukarest),, 1993. dec. 8.
1995. január 14.
Soros György Romániában járt, számbavette romániai birodalmát, találkozott az újságírókkal. Szász János kérdésére, hogy támogatna-e egy román-magyar megbékélést szolgáló lapot, Soros kijelentette, nem kíván ilyen lapok gazdája lenni, csupán a támogatók egyike. Soros György 1995-ben 10 millió dollárt szán Romániának, ez a Soros-birodalom évi jótékonykodási kiadásainak egyhetede. Romániában elsősorban tankönyvek fordításában segíti, továbbá a civil társadalom létrehozását, orvosi felszerelések beszerzését, a számítógépes kommunikáció terjesztését /erre egymilliót fordítanak/ és a könyvkiadás finanszírozását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./
1995. január 18.
Szász János szerint egyre terebélyesedik a vita, határozatokat és ellenhatározatokat hoznak "egy levél miatt, amit szerzője immár visszavont", a "bolhából így lett papírelefánt". A román sajtó pedig titkosrendőrségi besúgót szabott Tőkés Lászlóból. Iliescu elnök azt állítja, hogy a román kormány tiltakozott ötven évvel ezelőtt a németek deportálása ellen, megfeledkezve arról, hogy román katonaság őrizte őket a gyűjtőtáborokban. Szász János szívesen olvasná annak a tiltakozó jegyzéknek a szövegét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./
1995. január 26.
Szász János elítéli azt a hangot, ahogy a Tőkés-kultusznak hódoló Gazda József elítéli Nagy Benedeket. Szász János előre figyelmezteti az Etikai Bizottságot, ne marasztalják el Nagy Benedeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./ Ugyancsak elítéli Gazda József írásának hangvételét Király László /Székelyudvarhely/, hozzátéve, hogy Tőkés László püspök nem szorul sajtókampány eszközeivel megvívott védelemre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28-29./
1995. január 30.
1990 márciusában megszervezték Marosvásárhelyen a pogromjellegű zavargásokat, írja Szász János, azóta "több-kevesebb hevességgel folyik az RMDSZ legútszélibb rágalmazása, megbélyegzése mint országdaraboló, irredenta, revizionista, a román nemzet elveszejtésére törekvő erő." A fő "érv" az alkotmányellenesség. "Elsőként és ismételten maga az államelnök hangoztatta. Tőle vette át az egész arcvonal." A liberális politikusok is beálltak a koncertbe. A Polgári Szövetség Pártja megszakította kapcsolatát az RMDSZ-szel. Az ellenzéki napilap, a Romania Libera vezércikkírója, Anton Uncu antidemokratikus /mert etnikai alapon szerveződött/, revizionista pártnak mondja az RMDSZ-t, hozzátéve: "mintha két országról lenne szó: egy románról és egy magyarról." - Szász János esküszik rá, az RMDSZ betiltását szorgalmazó Chiuzbain igazságügy-miniszternek haja szála sem fog görbülni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./
1995. február 4.
Az ellenzéki Romania Libera egymás mellett közölte Gheorghe Funar és Tőkés László fényképét, a hozzáfűzött szövegben egyívásúnak állította be mindkettőjüket. "Anton Uncu főszerkesztő jó ideje kürtöli, hogy az RMDSZ hívta elő az RNEP-t, hogy a csaló és a püspök egy húron pendülnek." - írja Szász János. A Polgári Szövetség Pártja, a liberális párt jobbra csúszott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4-5. p./
1995. február 16.
Funar szélsőséges "sovénnacionalizmusa kimeríti a fasizmus fogalmát és jelenségét" írta Szász János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./
1995. február 18.
Nastase a parlamentben hamisítványoknak nevezte a Romániai Magyar Szóban megjelent Carter, Clinton, Balladur és Klinkel-nyilatkozatokat. Magnószalagjai vannak a beszélgetésről, írja Szász János, ezeket felajánlotta a Rompresnek, a Medifaxnak és az Evenimentul Zileinek, azonban ezt mindhárom visszautasította. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18-19./
1995. március 1.
Inczefi Tibor, aki három évig volt a bukaresti Romania Libera, a legnagyobb ellenzéki napilap munkatársa, hangsúlyozza, hogy nem Funar hőbörgései aggasztják, hanem a román nyelvű sajtónak a kisebbségekhez való viszonyulása. A Romania Libera a demokratizálódásért való harc zászlóvivője, a legkorrektebb lap. Ennek ellenére ez az újság egyre gyakrabban támadja a kisebbséget, ebből már többször idézett Szász János. Anton Uncu már a tavalyi szept. 19-i számban Paradoxiális szimbiózis címen megírta, hogy "egy demokratikus államban etnikai alapon létrejött párt létezése anomália, illogikus..." "Normális körülmények között egy olyan párt, mint az RMDSZ - minden rokonszenvem ellenére, amit egyes vezetői iránt érzek - nem kellene létezzen." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./
1995. március 25.
Márc. 25-én tartotta éves közgyűlését a budapesti Magyar Műveltség Szolgálat /MMSZ/. Tatár József, az MMSZ vezetője elmondta, hogy az 1990-ben alakult szervezetüknek jelenleg 30 csoportja van. Néhány csoport tevékenysége, az elhangzott beszámoló alapján: - Bölön /Kozma Albert unitárius pap/ Bölön volt egykor a legnagyobb unitárius közösség. Nagyon nehéz a fiatalokat összehívni. Sokan elvándoroltak, tavaly tizenkét olyan temetést végzett, ahol a ház utolsó lakója halt meg, ennyi ház maradt üresen. Közben egyre többen vannak a románok, körükben nagy a gyermekáldás. A Vatra segítségével megvették a tsz felszerelését, istállóit, most majd a földek jönnek. Március 15- előtt helikopterek köröztek a vidéken, katonai teherautók robogtak át a falun, bejöttek hozzá is a rendőrök és a márc. 15-i rendezők névsorát kérték.- Brassó /Bódog Erzsébet, az Apáczai Csere János Egyesület elnöke/ Brassó kiesik az erdélyi vérkeringésből, eddig már nem jönnek el a magyarországiak. A városban 34 ezer magyar él, de szétszórtan, alig lehet magyar szót hallani Brassóban. Az Egyesület márciustól fénymásoltan sokszorosított Közlönyt ad ki. Egyre kevesebben jönnek közösségi munkára, ő egyszerre elnök, gépíró, beosztott, a könyvtár rendezője, stb. Felmérést készítettek a Duna Televízió nézettségéről. - Déva /Jánky László nyugdíjas gyógyszerész, az RMDSZ dévai elnöke/ Visszaállítják Dávid Ferenc összetört emléktábláját. A csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület megvásárolt és berendezett egy tájházat, összegyűjtve a bukovinai székelyek régi tárgyait. - Az audiovizuális kör iránt nagy az érdeklődés, a videotékának 80 kazettája van, hetente tartanak videovetítést. A Magyarok Nagyasszonya Kollégium /Déva/ 870 kötetet kapott az MMSZ-től. - Déván 6-7000 magyar él, Vajdahunyadon is ennyien lehetnek. - Déván márc. 15-én hősi emlékművet állítottak fel az 1848-as és a későbbiekben meghalt hősük tiszteletére. - Esztelneken /Varga Attila/ csak egy páran intézik az RMDSZ ügyeit. Színes tévét és parabola antennát kaptak az MMSZ-től.- Négyfalu küldötte, Hochbauer Gyula elmondta, hogy mintegy kétezer adatközlő segítségével állították össze a Magyar iskolák a Kárpát-kanyarban /Hétfalusi Művelődési Társaság, Sepsiszentgyörgy/ című könyvet, amelyik 1994-ben jelent meg. Az MMSZ számítógépet és könyveket juttatott nekik.- Marosvásárhely /Ötvös György/ Sok könyvet kaptak az MMSZ-től. Ábécés könyvekre és mesekönyvekre lenne szükség, hogy azokat az elrománosodó falvakban élő magyar családoknak elvihessék. - Resicabánya küldötte Makay Botond református lelkipásztor volt, aki a szórvány lapját, a Délvidéket szerkeszti. Ugyanaz a néhány ember található az RMDSZ, az EMKE és az MMSZ aktív tagjai között, állapította meg. Nemrég figyeltek fel arra, hogy Bogsánbányán a temetőben 1848-as emlékmű van, idén ott tartották a márc. 15-i megemlékezést. - Felsőbánya /Hitter Ferenc/ 16 ezer lakosából 5 ezren voltak magyarok, de a hatalmas arányú elvándorlás miatt jelenleg mintegy 4 ezer a magyarok lélekszáma. Ugyancsak Felsőbányáról Botor József elmondta, hogy 1994-ben megszűnt a magyar líceum, azóta ő magyar órákat tart a tanulóknak. Munkáját mindenképpen gátolták: először azt mondták, nincs üres terem, amikor intézkedett, akkor közölték, hogy nem fizetik óráit, de ő ingyen is vállalta. Ezután néhány szülőt megkörnyékeztek, hogy erre nincs szükség /ez az önkéntes behódolás, jegyezte meg/, így az 18 tanulóból 14 maradt. - Nagybányán is megszűnt a magyar líceumi oktatás, nagyon sok tanár áttelepült Magyarországra. - Lupény /Farkas Éva/ Színjátszó csoportot alakítottak. Mindössze 10-11 nyolcadikos tanulója van a magyar tagozatnak, 1982-ben még párhuzamos magyar osztályok is voltak. A magyar tagozatot a város szélére tették, sok szülő nem viszi oda naponta gyermekét, inkább a közeli román iskolába adja. - Szőkefalva /Szász János/ Dicsőszentmártonhoz közeli, 400 házas falu, lakóinak 71 százaléka magyar. Emlékmű felállítását tervezik, ahol az 1848-as, az első és a második világháború halottaira emlékeznének. - Temesvár /Tácsi Erika tanár / Óriási mértékű az elvándorlás, kevés a gyermek. Az idei évtől a Temesvári Új Szó napilap hetilap lett Heti Új Szó néven. A megyében csak három községben folyik magyar nyelvű oktatás és az egyetlen magyar középiskola a temesvári Bartók Béla Líceum. Az iskolát a volt diákok adományai segítik. A kapcsolattartás lelkileg erősít, két esztendeje megrendezik a nemzedékek találkozóját, amikor a régen ebbe az iskolába járt diákok messze földről is eljönnek. - Aktív az Ormós Zsigmond Társaság, dr. Matekovits György vezetésével. Ismert a Bartók kórus, a diákkórus.
1995. április 4.
Dublinban székel az Európai Unió egyik intézménye, a Kevesek Által Beszélt Nyelvek Európai Irodája. Szász János felkereste az intézményt és az intézmény főtitkára, Dónall O Riagáin nyilatkozott munkájukról. Költségvetésük 1983-ban 100 ezer ECU-val indult, jelenleg évi 3,5 millió, amelynek 90 százalékát az EU állja. Az EU minden országában bevezették az aktív nyelvvédelmet. Sikerült elérni, hogy megjelenjenek a kétnyelvű feliratok, mondja a főtitkár. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./
1995. április 5.
Szász Jánost ápr. 5-én Pulitzer-emlékdíjjal tüntették ki. Szász János a díjat a román-magyar közeledést szolgáló román nyelvű lapra kívánja fordítani. Az általa alapított Foaia című hetilap próbaszáma a tervek szerint májusban jelenik meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./
1995. április 11.
A Romániai Magyar Szó márc. 25-26-i számában Szász János arról ír, hogy milyen üldözött volt a Ceausescu-rendszerben. Gödri Imre másképpen tudja: amikor Sütő András, Méliusz József, Kányádi Sándor nem közölhettek, akkor Szász Jánosnak egymás után jelentek meg könyvei, külföldön utazgatott, ösztöndíjjal fél évig alkotott az USÁ-ban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./
1995. május 6.
Az RMDSZ SZKT ülésén, Marosvásárhelyen /ápr. 5-6./ a küldöttek nem tudták véglegesíteni az autonómia körüli kérdéseket, ez a kongresszusra maradt. Haladást értek el a programtervezet és a szervezeti szabályzat kidolgozásában, egyes pontok véglegesítése ugyancsak a kongresszusra maradt. Az SZKT elfogadott egy állásfoglalást, amely szerint a testület "megelégedéssel szerzett tudomást az ET parlamenti közgyűlésének 508/1995. sz. határozatáról, amely nem csupán megerősíti az 1201/1993. sz. ajánlást, hanem a benne foglaltakat saját megfigyelő és ellenőrző tevékenységének alapelvévé emeli." Bizonyos, hogy az említett dokumentum "alkalmazása és a román belső jogrendbe való beépítése nagyban elősegítheti az etnikum-közi konfliktusok elkerülését..." Az SZKT ülésén Frunda György szenátor a strasbourgi parlamenti ülésszak és az 1201-es ajánlás körül kialakult viharról számolt be, Tőkés László tiszteletbeli elnök pedig amerikai útjáról, amelynek során tájékoztatta az amerikai kongresszusi tagokat és az emberjogi illetékeseket a romániai magyarság helyzetéről. Borbély Imre képviselő az SZKT ülésén nyilvánosságot kapott nyílt levelében támadta meg Markó Béla szövetségi elnököt, akit azzal vádolt, hogy egyensúlypolitikát próbál folytatni az autonomisták és a mérsékeltek, a neptunosok között, de gyakorlati politikájával az utóbbiakat támogatja, továbbá nem ítélte el a Tőkés Lászlót támadó Nagy Benedek képviselőt. Markó Béla válasz nélkül hagyta a vádakat, azzal, hogy nem tereli személyes síkra az elnökválasztási kampányt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8., 9., Magyar Nemzet, máj. 8., Magyar Hírlap, máj. 9./ Szász János élesen elítélte Borbély Imre levelét, bolsevik eredetű elvnek mondta, hogy Borbély Imre biztosítani kívánja Tőkés László helyét az RMDSZ-ben. Borbély írása: "pápaválasztások előtti hitiratokra emlékezető levél". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./
1995. május 20.
Máj. 20-án jelent meg Szász János bukaresti író román nyelvű /Foaia/ és magyar nyelvű /Fórum/ lapjának próbaszáma. A bukaresti tudományegyetem hungarológusai szintén lapot indítottak: napvilágot látott Nézőpont /alcíme: Véleménynyilvánítási lap/ című újságuk első száma, 250 példányban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./ A Foaia és a Fórum kiadója a Concordia 112 Alapítvány, amelynek célja hallassa hangját a gyűlölet és az uszítás ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./ A Fórum /Bukarest/ szerkesztői: Halász Anna, Marosi Ildikó és Majtényi Ildikó, főmunkatársak: Lászlóffy Aladár és Szász János. A Foaia /Bukarest/ igazgatója Szász János, szerkesztői: Maria Dinescu, Alina Mungiu, Anamaria Pop. Mindkét lap a próbaszámon feltüntette: rendszeres megjelenése szept. 1-jétől. A Fórum próbaszámában olvashatjuk Kós Károly és Kemény János beszélgetését, amint egy hajdani tévériportban felidézték az Erdélyi Szépmíves Céh történetét, a helikoni találkozókat Kemény János marosvécsi kastélyában, Bánffy Miklós alakját és Kós Károly munkásságát. Ugyancsak a Fórumban található - többek között - egy részlet Borsi Kálmán Béla A román társadalom az 1850-es, 60-as években című írásából, továbbá egy felsorolás arról, hogy milyen sokan éltek és dolgoztak Bukarestben, többek között: Méliusz József, Szemlér Ferenc, Sütő András, Szilágyi Domokos, Hervay Gizella, Majtényi Erik, Szász János, Robotos Imre, Földes László, Huszár Sándor, Beke György, Bodor Pál, Domokos Géza, Ágoston Hugó, Kovács János, Kacsir Mária, Lőrinczi László, Halász Anna, Horváth Andor, Vajnovszky Kázmér, Molnár Gusztáv, Szilágyi N. Sándor, Kovács Albert, Marosi Barna, Marosi Ildikó, Dános Miklós, Mag Péter, Dankanits Ádám, Dimény István, Cseke Gábor, Szőnyi István, Szobotka András, Balogh Péter, Román Viktor.
1995. június 12.
Bukarestben a magyar Kulturális Központban jún. 12-én bemutatták a Concordia 112 Alapítvány által kiadott Foaia román és Fórum magyar lapot. Megjelentek a szerkesztők és a lap igazgatója, Szász János, aki elmondta, ezek a lapok a román-magyar barátság jelképei akarnak lenni, amellett olyan újságok, amelyeket mindenki szívesen olvas. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./
1995. június 15.
Májusban rendezték meg Sződligeten, Budapest közelében a harmadik magyar-román értelmiségi találkozót, a megjelenteket Göncz Árpád köztársasági elnök üdvözölte. A találkozón elfogadott közleményt egyik ország sajtója sem közölte, jegyezte meg Szász János. Jún. 9-10-én Hargitafürdőn a pécsi Magyar-Román Baráti Társaság csíkszeredai csoportja Minifórumot hívott össze, amelyen részt vett a társaság elnöke, dr. Iglói Zoltán és a társaság Hargita megyei filiáléjának elnöke, Szüszter Katalin is. Az egybegyűlteket Doru Vasloban prefektus köszöntötte, felolvasva Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár üzenetét. A társaság sok román tagja szólalt föl. Szász János úgy értékelte, hogy a közeledési mozgalmak kiléptek a nyilatkozat szakaszából és a barátság, a sorsközösség útján indultak el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./
1995. június 20.
Szász János Iliescu elnökhöz írt nyílt levelében emlékeztette az államelnököt arra, hogy öt éve, 1990 júniusában Bukaresten a Victoriei téren kijelentette: azért hívta a bányászokat, hogy rendet teremtsenek, foglalják vissza és tisztítsák meg az Egyetem teret. Végül megköszönte a bányászoknak a rendteremtést, és jó utat kívánt nekik. Most pedig azt állította az elnök, hogy telefonált Petrozsényba a szerelvények leállítását kérve, de elkésett vele, azok már elindultak. Szász János kifejtette, hogy Iliescu elnöknek szükségállapotot kellett volna elrendelni 1990 márciusában, a marosvásárhelyi események idején és júniusban, a bányászok érkezésekor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./
1995. július 5.
Marosvécsen a Kemény János-emlékplakett és emléktábla elhelyezésekor /jún. 24-én/ eszmecserére gyűlt össze a magyar írótársadalom színe-java. A beszélgetés során két jól elkülönített csoport alakult ki. Az egyik javasolta a Kemény János Akadémia létrehozását, amely összefogná az irodalmi életet /Tóth István/, az irodalmi egység égető probléma, évente kellene marosvécsi találkozót szervezni /Bálint Tibor/, a másik tábor szerint fel kellene mérni Kemény János életművének súlyát, mielőtt akadémiát neveznénk el róla, nem szabad létjogosultságot adni az agresszív dilettantizmusnak /Kántor Lajos/, nem kell új intézmény /Szász János/. Évente megrendezett vándorgyűlés javaslata felmerült /Markó Béla/, továbbá magyar könyvhét megszervezése is /Majla Sándor/. /Papp Sándor Zsigmond: Írótalálkozó Marosvécsen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 5./
